A clevelandi 64. Magyar Kongresszus kétnapos programja átfogó képet adott arról, hogyan kapcsolódik össze a tudomány, a kultúra és a közösségi élet a diaszpórában élő magyarság körében. A résztvevők a biotechnológiától és a mesterséges intelligenciától kezdve a történelemig, a néptáncig és a képzőművészetig számos területen hallgathattak előadásokat, miközben személyes történetek és inspiráló gondolatok erősítették az összetartozás élményét.
A rendezvény központi gondolatát Dr. Nádas János és Nádas Gabriella így foglalták össze: „magyarok is alakítják a jövőt”. Ennek szellemében olyan előadókat hívtak meg, akik saját területükön valódi jövőformáló munkát végeznek.
A megnyitót követő első előadás Mózsi Gábor „Kódolt fény – A magyar fotográfusok öröksége és az AI képgenerálás kihívásai, veszélyei” című prezentációja volt, amely a technológia és a vizuális kultúra kapcsolatát vizsgálta. A mesterséges intelligencia témája más előadásokban is hangsúlyosan megjelent: Ecsedi Boglárka „Tudomány és az ember az AI tükrében” című előadásában az AI lehetőségeit és korlátait mutatta be, nagy érdeklődést kiváltva a közönségből.
A tudományos és technológiai témák mellett közéleti és történelmi kérdések is helyet kaptak. Mező Gábor „Bomlasztás és csábítás – A Kádár-rezsim próbálkozása a magyar emigráció befolyásolására és megosztására” című előadásában arra világított rá, hogyan próbálták megosztani a diaszpórát a múltban. Szintén beszámolt Bede-Fazekas Zsolt saját menekülésének történetéről. Az előadások sokak számára segített jobban megérteni a korábbi generációk tapasztalatait, hallgatását és bizalmatlanságát.
A kulturális programok szintén kiemelt szerepet kaptak. A képzőművészetet Csomortáni Gál László kiállítása képviselte: az erdélyi művész fára festett alkotásai a népi motívumkincs kortárs újraértelmezését mutatták be. Saját megfogalmazása szerint a hagyományt nem őrizni, hanem élni kell.
A néptánc és a hagyományőrzés is fontos szerepet kapott: Dr. Kovács Henrik a magyar néptánc világába vezette be a közönséget, míg egy apa–fia páros, Németh Iván és Áron a sport és a nemzeti identitás kapcsolatáról beszélt. A családbarát szemlélet a programok egészét áthatotta: a gyermekfoglalkozások, a táncház és a közösségi programok mind hozzájárultak a többgenerációs élményhez.
A művészeti programok között különleges helyet foglalt el a FeR Produkció interaktív előadása, „A halál íze”, amely valódi színházi élményt nyújtott a közönség számára. A nézők aktív résztvevővé váltak, ami különösen értékes élményt jelentett a diaszpórában, ahol az ilyen alkalmak ritkák.
A kongresszus egyik kiemelt pillanata az Árpád Akadémia díjátadója volt. Az idei kitüntetett, Dr. Radványi László, a rákkutatás nemzetközileg elismert alakja, az immunterápia területén végzett munkájáért részesült elismerésben. Beszédében kiemelte, mennyire inspiráló számára a különböző területekről érkező magyarok találkozása, és hangsúlyozta: a tudomány fejlődéséhez a közösségi támogatás is hozzájárul. A második napon Duda Ernő biotechnológus előadása tovább erősítette a tudományos vonalat, bemutatva az innováció és a kutatás jelentőségét.
A rendezvény díszvendége, Dr. Mártonffy Balázs főkonzul a kongresszus közösségmegtartó szerepét hangsúlyozta: „A Magyar Kongresszus nemcsak a helyi magyar közösséget tartja össze, hanem tematikus, kulturális, oktatási és tudományos blokkjai révén a legszélesebb amerikai magyar diaszpórát is megszólítja.” Ünnepi gondolataiban – részben dr. Ferencz Orsolya miniszteri biztos virtuális üzenetéhez kapcsolódva – kiemelte, hogy „a nemzet nem áll meg Magyarország állami határainál”, és a magyar kormányzat elkötelezett a határon túli közösségek támogatása mellett. Pataki Ildikó, a Diaszpóra Tanács észak-amerikai regionális elnöke a diaszpóra szervezeteinek hálózatosodását és együttműködését emelte ki mint a jövő egyik kulcsát.
A közösségi élményt tovább erősítették a kötetlen programok: a szünetekben zajló beszélgetések, az ismerkedés és a közös kávézások éppúgy hozzátartoztak a kongresszus hangulatához, mint az előadások. Az ünnepi bál és a díszvacsora méltó lezárást adott a rendezvénynek, ahol az elsőbálozók bemutatkozása különösen emlékezetes pillanat volt.
A kongresszus egyik fontos tanulsága volt, hogy a fiatalabb generáció egyre nagyobb számban kapcsolódik be a közösségi életbe – akár előadóként, akár résztvevőként. Ez reményt ad arra, hogy a diaszpóra közössége a jövőben is élő és fejlődő marad.
A 64. Magyar Kongresszus egyértelműen megmutatta, hogy a clevelandi magyar közösség élő, aktív és sokszínű. A rendezvény nemcsak találkozási pont, hanem inspirációs tér is, ahol a tudás, a hagyomány és az innováció egymást erősítve járul hozzá a közös jövő alakításához.
Zárásként érdemes felidézni Wass Albert gondolatát, amely a kongresszus szellemiségéhez is illeszkedik: a közösségek jövőjét azok építik, akik képesek utat mutatni, értéket teremteni, és kitartó munkával továbbvinni a lángot – még akkor is, ha ezt gyakran nehézségek közepette kell megtenni.
Köszönjük Dorgai Zsófia Kongresszusi összefoglalását a Bocsaki Rádión https://www.bocskairadio.org/magyarok-a-jovo-alakitoi-igy-telt-a-64-magyar-kongresszus/
Az ott felvett beszélgetéseket itt megtekinthetők: https://youtu.be/m7B-X2Uth0Y
Köszönjük Bede-Fazekas Zsolt beszámolóját a Torontoi Független Magyar Rádióban