Pataki Gábor
Kárpátalja (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Református Egyház)
„Kárpátalja jelene, helyzetének társadalmi-gazdasági összefüggései”
AZ ELŐADÓRÓL:
Pataki Gábor Kárpátalján született, 2005 –2008 között a Budapesti Corvinus Egyetemen tanult, a Gazdasági- és társadalomtudományi karon, gazdálkodási szakot, és logisztikai szakirányt. 2001–2005 között a Nyíregyházi Főiskolába járt, a Gazdasági- és társadalomtudományi karon, ahol ismét gazdálkodási szakot, és még vállalkozási szakirányt is tanult. 1998–2001 között Kárpátalján a Jánosi Mezőgazdasági Gimnáziumba diákja volt. Szakmai tapasztalatai közül felsorolhatjuk a következöket: 2011 – Felnőttképzési Központ (II. RF KMF) – koordinátor, adminisztrátor; 2009 – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) – főállású tanár, tanszéki koordinátor.
Egyetemi tanulmányai befejezésével, egy tanévnyi próbaidő után, a Kárpátaljai Magyar Főiskola főállású tanára lett. A tanításon túl tanszéki koordinátori feladatai is lettek. 2006 – a Kaszonyi Református Egyház / Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezetben szolgát, – ifjúsági munka szervezésében, gyülekezeti és megyei magazinok tördelésével és szerkesztésével.
Különböző melléktevékenységei is vannak, amelyeket az egyházi szolgálatban (főleg ifjúsági munka, gyülekezeti pénzügyek szervezése), valamint a számítógépes ismeretek felhasználásával újságok szerkesztésében és tördelésében bontakoztatta ki.
2005 – 2009 között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – szerződéses tanársegédként szolgált. A főiskolai tanulmányai befejése után, a tanulmányi eredményei figyelembe véve, a beregszászi főiskolától felkérést kaptott, először közgazdasági alapismeretek, majd egy év múlva statisztikai gyakorlati órák tanítására. Ebben az időszakban, tanulmányai folytatása mellett, alacsony óraszámban végezte tanári feladatkörét.
RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ:
„Az előadásomban rövid történeti áttekintést követően a jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamatok sajátosságaira szeretném felhívni a figyelmet. Fő kérdések: hogyan alakul a Kárpátoknál határon túlra szorult magyarság helyzete a XXI. században? Milyen kihívások, veszélyek és lehetőségek vesznek körbe bennünket? Milyen irányú és mélységű változásokra lenne szükség?
Előadásomban szeretném bemutatni azoknak a legfontosabb intézményeknek a szerepét, melyek megtartó erővel bírnak mind értékmegőrzés és –fejlesztés tekintetében, mind a magyarság gyakorlati megmaradásának szempontjából (pl. Magyar Főiskola, egyházak, egyházi és civil szervezetek).
Rá kívánnám irányítani a figyelmet arra a hiányterületre, ami az érték alapú gazdaságfejlesztést irányozná elő: mivel, amíg kulturális és lelki téren vannak is mozgolódások, addig a helyi megmaradást segítő gazdasági alapok és azok etikus vonala hiányzik a térségből.”