dr. Nyári Gábor — Díszvendég Magyar Kongresszus Diszebédén: 2022 November 26, 12:15-kor d.u. előadás cime:
“Menekültek az új hazában – A ’45-ös emigráció első éveinek története”
A különböző nagyobb magyar emigrációs hullámok, különösen a 20-ik századé, lelki, szellemi és gyakorlati hagyatéka,
mint színes szálak egy tarka szőttesben, fonódnak össze és alapozzák meg az idegenben szétszórt magyar közösségek
mai életét. Egyik ilyen emigrácíós hullám az, amelyiket ugy nevezünk mint a “45-ösök”.
A II. Világháború borzalmai több százezer magyart, mindenüket elhagyva és földönfutóvá válva, hazájukból menekülésre
kényszerített. Legtöbbnyire a Németországi vagy Ausztriai DP lágerekben találtak ezek a menekültek ideiglenes otthont
több év során, mindaddig, amig vagy a kivándorlás vagy a hazatérés bizonytalanságával kellet szembenézniük és
határozniuk. Érdekes megtudni, hogy ezek a közbeeső évek hogyan is teltek el nekik, és ma nekünk jelent-e valamit az ő
akkori tevékenységeik, vívmányaik? Ez a „45-ös” emigráció sokoldalú, leleményes, tehetséges és reményteljes
hozzáállása hogyan hozta létre a rájuk szakadt ujjá kezdést és hogyan is érinti mai emigrációs közösségeinket?
Dr. Nyári Gábor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archivum (RETÖRKI) főigazgatója, a Magyar
Társaság Kongresszus idei díszvendége. A szombati társas ebéd keretében nyújt számunkra roppant érdekes betekintést
erre a „45-ösök” emigrációs hullámára. Doktori disszertációja és a 2018-ban közreadott monográfiája kifejezetten a
negyvenötösök történetével foglalkozik, elsősorban németországi fókusszal és ausztriai kitétellel is. Tanulmánya
ismerteti a történelmi adatokat erről a korszakról —a magyar hadifoglyok és civilek helyzetét, ismerteti oktatási-,
kulturális- és egyházi életüket, a körülményeket, a küzdelmeket, a kihívásokat, az alkotásaikat, a kivándorlást választók
megalakult szervezeteiket(mint pld. a külföldi magyar cserkészet), a hagyományok és a nyelv megőrzését, az egyes
kimagaslóbb személyeket és a magukkal hozott és kialakult értékrendet, ami ma is jellemzi közösségeinket. E téma
érdekessége sokunk számára azért is releváns, hisz még élnek köztünk „45-ösök” vagy gyermekeik, leszármazottjaik, jó
ismerőseik és még léteznek egyes intézményeik.
Nyári Gábor Ajkán született 1986-ban. Életpályaként követte gyermekkori álmát, hogy történész szeretne lenni.
Középiskolai éveit a Padányi Bíró Márton Római Katolikus Gimnáziumban töltötte, majd a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem Bölcsészettudományi Karán, Történelem BA szakkal, (Politológia minorszak) diplomázott, ahol ezt követően
megszerezte a történelem MA mesterképzést. A doktori PhD képzést „summa cum laude” minősítéssel 2017-ben a
Pázmány Péter K.E. Történelmi Doktori Iskolán szerezte, ahol a disszertáció témája volt a „45-ösök”. Külön érdeklődése
lett a XX. század történelme. Olvashatjuk egy interjúban válaszát arra a kérdésre hogy „miért pont a 20. század lett a fő
korszaka”, többek közt „ … mindig a közelmúlt eseményei, a még `kézzel fogható` történelem érdekelt leginkább, ahol
jelen vannak a személyes sorsok is.”
Számos történelmi tudományos publikációk és érdekes előző munkahelyek gazdagítják hírnevét.
Lásd (https://retorki.hu/munkatarsak/nyari-gabor) hónlapon található Curriculum Vitae-t.