P.O. Box 771066, Cleveland, Ohio 44107, USA Telefon: (216) 651-4929 2010. október 12. szám |
MAGYAR TÁRSASÁG
Tájékoztató
Magyar Kongresszus / Magyar Találkozó / Árpád Akadémia / Árpád Rend
A CLEVELANDI MAGYAR KONGRESSZUS ÉRTESÍTÉSE
Az L. (50.) Magyar Kongresszus
Mások legyünk, vagy magyarok? Ez a kérdés, válasszatok!
Wass Albert híres verse „Üzenet Haza” kitartásra biztatja a magyar földön maradtakat. A külföldi magyarságnak nem volt közömbös a Kárpát medencei magyarok sorsa. Még most is fontos célt ad a magyar nép érdekének szolgálata, hiszen a közelmúlt emigrációs hullámok a háború utáni években és az 56-os tragédia után olyan hazafias ragaszkodást hoztak magukkal, amelyeket sikerült a következő már külfölden növekedő nemzedékbe átültetni.
Felnőtt a következő nemzedék két haza szolgálatában, két nemzedék kultú- ráját elsajátítva. Az üzenet haza egy kicsit megváltozott: egyrészről felszólítás az otthoniaknak, hogy még most is komoly szálak fűznek a Kárpát medencei magyarokhoz, másrészt pedig felszólítás, hogy segítségre van szükségünk. Ma már mikor harmad és negyed generációk nő- nek fel külföldön egy küzdelem a magyar nyelv megtartása.
Az ez évi Magyar Kongresszuson szeretnénk megvitatni külföldi magyarságunk jövőjét. Szeretnénk feltárni a lehetőségeket és rámutatni arra az útra, amelyet közös erővel követhetünk.
A Cserkész Jubileumi beszámoló előadásunkban rámutatunk a Külföldi Magyar Cserkész Szövetség erejére, amely egy 700 fős cserkész tábort rendezett itt külföldön. Az „Inkubátor” mozi kitárja, hogy milyen mélyre gyökerezik a magyarságtudat és azt felelevenítve bizony nem csak újra fakad, de új gyümölcsöt is hoz. Kerekasztal tárgyalásunk majd kitér a magyar közösség gondjaira. Dr. Molnár Ágoston részvételével meg- ismerkedünk hosszú évtizedes munkájával és általa alapított sikeres American Hungarian Foundation múzeum mun- kájával és annak magyar levéltárával és anyagával. Dr. Tóth Gergely, Berkley Professzor, már hosszú évek óta felkeresi a magyar közösségeket és gyűjti azok adatait, erről beszámol.
* * *
November 27-i ebéd szónokunk dr. Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója, megosztja jövő terveit az Intézettel kapcsolatban. Ez különösen érdekel bennünket, hiszen számos magyar származású fiatal Amerikából és Kanadából részesült az Intézet oktatásában. Előadásaink kitérnek történelmi témákra, személyi eszmefuttatásokra, külföldi magyarjaink sikereire, párhuzamosan mutatunk be magyar mozikat és megtartjuk már a szokványos kiállítást, amelynek keretén belül könyvek, fényképek és magyar tárgyak kerülnek eladásra. A Balassi Intézet a határon túli magyar kultúra magyarországi és az egyetemes magyar kultúra külföldi bemutatásáért felelt. A kormány azonban az intézetnek az eddiginél bővebb, Magyarország nemzetgazdasági megerősítését is szolgáló küldetést szán a jövőben. Így dr. Hatos Pál a külföldi magyar intézetek hatékonyabb működtetésére vonatkozó javaslatok felmérésével foglalkozik. Előadásában „A magyarság jó híre a világban. Kihívások és teendők a 2010-es években”, kitér majd a külföldi magyarságot érintő kérdésekre.
Dr. Hatos Pál az ELTE történelem- magyar szakán, illetve jogi karán végzett; pályáját a Budapesti Piarista Gimnázium-ban tanárként kezdte. 1998 óta tanít az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékén; meghívott előadó volt az Indiana University Magyar Tanszékén. Történelmi tárgyú monográfiái mellett több szakmai publikációja jelent meg, többek között a felsőoktatás modernizációja és nemzetközisítése témakörében.
* * *
Jöjjenek és hallgassák meg Dr. Molnár Ágostont, aki több évtizedes szolgálatáról tartja előadását: „Honnan és hova? Az Amerikai Magyar Alapítvány ötvenöt év alatt megtett útja” címmel.
Dr. Tóth Gergely, UC Berkeley, CA, vetített képes előadását a magyar emigrációról szóló terepmunkájának és az ezzel kapcsolatos tervezett új honlapjának szenteli. Előadásának címe: „Magyar emlékeink a világban”.Dr. Tóth Gergely a magyar emigrációtörténet kutatása során már közel százhetven beszélgetést folytatott főleg ’45- ös és ’56-os menekültekkel. Célja egyrészt az élettörténetek és sorsok dokumentálása, hiszen az emigráció a magyar történelemnek olyan része, melyről a kommunizmus alatt nem eshetett szó, másrészt pedig az igazság rögzítése és a történelem- hamisítások ellensúlyozása, s ezáltal hozzájárulás a valós kép kialakulásához.
Dr. Tápay Miklós, közkedvelt előadónk újból eljön közénk. Ez évi témái a magyarságnak és magyarországi kapcsolatoknak a globalizálása politikai szempontokból.
Hornok Ernő gyomaendrődi újságíró, aki 2007-ben bejárta a külföldi Magyar közösségeket fényképsorozatával, amellyel igyekezett felhívni a világ figyelmét a Verespataki aranybányászat pusztító hatására, most újból eljön közénk. A kiállítás címe: „A MAGYAR FÖLD”. A képeket a nagy magyarországi utazásai során készítette tájak és emberek témakörben.Újságíróként járva a világot a képek egy része egyfajta dokumentarista jellegű, a magyar ember életörömét, hagyománytiszteletét, természetszeretetét mutatják be a nézőnek.
* * *
Dokumentumfilmek
A péntek esti Művészesten első be- mutatásra kerül Clevelandban az„Inkubátor” című dokumentumfilm. A film azokról szól, akik Nyugaton nevelkedtek emigráns közösségekben, hogy miként fogalmazódott meg bennük a kettős identitás és hogyan lettek „kötőjeles- valakik”.
Péntek esti Művészeti és Irodalmi Est alkalmával összeállítunk egy kis csokrot, amely szintén tükrözi az Inkubátor film üzenetét haza. Megünnepeljük, az 50-ik Magyar Kongresszust, szerepeltetjük fiatal művészeinket és szeretettel várjuk vissza a múltban nagy sikerrel szereplő, kimagasló zongoraművésznőt, Kaliforniá-ból, Neszlényi Judith-ot.
Bemutatásra kerülő filmek: Habár az internetről letöltve megfigyelhetjük, mégis azok részére, akik elmulasztották, bemutatunk az „ÁVOsok” című dokumentumfilmből egy részt. Bemutatjuk Skrabski Fruzsina és Novák Ta- más „A Bűn és Büntetlenség” című filmjét, amelyben beszélgetnek Biszku Bélával aki 1956 után a Kádár kormánynak volt belügyminisztere. A filmek mély sebeket tárnak fel. Magyarország húsz éve lépett a rendszerváltás útjára, könnyen elfeledjük a múltat, de annak feltárása fontos, hogy ilyen többet ne ismétlődjön.
Zártkörű film bemutatást tervezünk Széchenyi életéről szóló filmmel, a„Hídember”-el. A film története 1820 és 1860 között játszódik. Széchényit először, mint léha fiatalembert mutatja be, aztán egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályokon felülemelkedő szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére – és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Felelősnek érezvén magát az elszabadult társadalmi indulatokért, az engesztelődést akarja szolgálni. Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli Európában. A film végig kíséri életét a 1848-as forradalmon át a sok megpróbáltatáson.
/Részletek a csatolmányban/