A CLEVELANDI MAGYAR KONGRESSZUS ÉRTESÍTÉSE
Az LI. (51.) Magyar Kongresszus
„Élenjáró magyarok: A magyarság jó hírneve a nagyvilágban”
Élenjáró magyarok
Népünk sorsát komolyan érin- tő, aktuális történetek alkalmával szeretnénk önöknek meghirdetni és figyelmükre ajánlani, hogy a Magyar Társaság tisztikara eldöntötte, hogy 2011-es Magyar Kongresszus témája: „Élenjáró magyarok: A magyarság jó hírneve a nagyvilágban”. Magyar múltunkban sok kimagasló személy van, akik tetteik által erősítették a magyar hírnevet. Itt az idő megemlékeznünk róluk, és egyutal újból a köztudatba hozni nemzet építő őseinket, tehát nagy nevű reform politikusainkat, úgymint nemzet védő politikusainkat, íróinkat, művészeinket, zene- művészeinket, tudósainkat, és feltalálóinkat. Annyiszor, sok téren kiemelkedő munkát végeztek és jelentős eredményt értek el magyar honfitársaink. Idézzük a múltat, de szemléljük meg a jelent is, és ismerjük el azokat akik tesznek és tettek a magyar hírnév növeléséért.Ezt a témakört figyelembe vé- ve kérjük tagjainkat, küldjék be javaslataikat előadókról vagy kiállítókról, hogy tisztikarunk azokat figyelembe vehesse és dönthessen végleges programunkon.
Dr. Nádas János
KONFERENCIA FELHÍVÁS az 51. MAGYAR KONGRESSZUSRA
A Magyar Társaság évente megrendezi kongresszusát a magyar kultúra, történelem, néprajz, irodalom, nyelvészet, szépművészet, zene, és más ehhez kapcsolódó tudományokból. Az előadások nyelve főként magyar, de szívesen támogatunk angol nyelvű előadásokat is. A Kongresszus Tervező és Program Bizottsága szeretettel várja az alábbi témához kapcsolódó- an kongresszusunkra minden kollegát, érdeklődőt: „Élenjáró magyarok: A magyarság jó hírneve a nagyvilágban”. Aki a fenti (vagy hasonló) témá- hoz kapcsolódva a jelzett területek bármelyikéről előadást szeretne tartani, kérjük, hogy adja be itt: Email: magyartarsasag@nadas.org, vagy az előadása címét, valamint rövid tartalmi kivonatot („abszraktot”), és rövid életrajzot küldje el a szer- vezőknek a fent leírt formában a következő címre: Hungarian Association, P.O. Box 771066, Cleveland, OH 44107.
A jelentkezés határideje: 2011. augusztus 31.
A beküldött előadásokat a Tervező és Prog- ram Bizottság bírálja meg. Az előadások elfoga- dásának visszaigazolását legkésőbb 2011 szeptember 30.-ig postafordulattal közöljük.
BESZÁMOLÓ
Nagy siker a Clevelandi Magyar Társaság által szervezett 50. Kongresszus
A télnek lassan vége, az Ünne- pek elmúltak, de szívünkben még mindig szeretettel melengetjük az 50. Magyar Kongresszus emlékét. A clevelandi Magyar Társaság tiszti kara már most készülődik a következő konferenciára, új előadókat, előadó művészeket keresvén az idei műsor összeállítására. Nehéz feladat vár a szervezőkre, mert az idei előadások színvonala kimagasló volt, a műsorok érdekfeszítőek és színesek voltak, a Bál ragyogóan sikerült. Kezdve a pénteki megnyító előadásoktól (Nádas Kuni „100 éves évfordulóját ünneplő jubileumi cser- késztábor”-ról szóló beszámolója, Rátoni–Nagy Tamás fotográfus előadása, Dr. Tóth Gergely „Magyarok a nagyvilágban” c. előadása, Neszlényi Judit könyvbemutatója, Altmann Ede és Stephen Spinder előadásai), majd az ezt követő érdekes filmvetítések (a „Hídember”, „ÁVÓ-sok”, „Inkubátor”) az est hangulatát megadó Irodalmi és Művész program (Neszlényi Judit, zongoraművész, Pavlish Lavinia hegedűművész, Ország Éva és Chmielewski Emese, fiatal tehetségek és Russell Éva műsorvezető) együttesen járultak hozzá az első nap sikeréhez.
A szombati nap kiemelkedő üléseit, Dr. Tápay Miklós („Az amerikai telepek és az amerikai-iraki kapcsolatok”), Dr. Molnár Ágoston („Honnan és hová – az Amerikai Magyar Alapítvány 55 év alatt megtett útja”) tartották. A hagyományos szombat déli társas ebéd ünnepi szónoka Dr. Hatos Pál, „A magyarság jó híréről a világban” beszélt. A kerekasztal beszélgetést pedig, Dr. Purger Tibor vezette, melyen a „Mások legyünk vagy magyarok?” kérdést vitatták meg a résztvevők. Ugyancsak szombaton került bemutatásra Szöczy Árpád, filmrendező, Tőkés László ellenállásáról szóló film (Dracula’s Shadow), mely belátást engedett a román “secu” által történt meghurcoltatásokról. Újabb érdekes filmrészletek vetítése a Puskás Hungary c. filmből, egészítet-ték ki a Kongresszus második napját. A pörgő műsorok között a látogatók akvarell-, fotó- könyv-kiállítást és karácsonyi vásárt tekinthettek meg. Külön érdek-lődést keltett Volkerné dr. Almay Katalin kiállítása, Buda-pest múltjáról és jelenéről.
A fiatal képzőművészek kiállítását ifj. Nádas János rendezte amelyen 11 fiatal magyar művész mutatta be munkáját. A Kongresszus fénypontjaként a hagyományos szombat esti Magyar Bál keretén belül a Társaság kiosztotta az Árpád Akadémia éremjeit és az Árpád Szövetség díszjelvényeit.
Somogyi Lél és Dr. Nádas János között, balról jobbra, Dr. Molnár Ágoston és Orosz Erzsébet (az Árpád Szövetség díszjelvényének nyertesei), Dr. Tóth Gergely és Szőczi Árpád (az Árpád Akadémia arany érmének nyertesei) az 50. Magyar Kongresszuson. (Spinder Stephen felvétele)
A vasárnap délelőtti előadások közül nagyon érdekesnek bizonyult az erdélyi származású Dr. Mandel Kinga Magdolna „A romániai magyarok verseny-képességé”-ről szóló előadása.
Ausztráliából látogatott a kongresszusra Óvári Gabriella, aki angolul tartotta „If not us, who will be Hungarian?” című előadását. A Kongresszus vasárnapi eseményei közé sorolhatjuk még az Árpád Akadémia 45. évi közgyűlését is amelyen Somogyi F. Lél főtitkár elnökölt. A három napos Kongresszus megérdemli a kitűnő minősítést, melyet a jó szervezésnek, a lel-kes csapatmunkának köszönhetően ért el. Sok sikert a Magyar Társaság Tisztikarának a 2011. évre is!
Russell Éva
LISZT FERENC SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA
A Magyar Társaság 2011. november 25.-i Irodalmi és Művészestjén, a Liszt Ferenc Emlékév jegyében, meg- ünnepli Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóját.
Liszt Ferenc zeneszerző és zon- goraművész (sz. 1811-ben, Doborján, Sopron mellett). Gyermekkorában, kortársai szerint, Beethoven is jelen volt az egyik koncertjén. Korszakalko- tó és páratlan virtuozitású zongora- művész, aki művész egyéniségének bélyegét rányomta az egész századá- ra. Mint alkotóművész is a legnagyob- bak közé tartozik és szimfóniai költe- ményeivel a fejlődés új irányát adta meg a modern zeneművészetnek.
„Az összes élő művészek közül… én vagyok az egyetlen, aki büszkén dicsekedhetik el egy büszke hazával […] Míg a többiek fáradságosan kín- lódnak a takarékos közönség sekély vizeiben, én szabadon vitorlázhatom előre egy nagy nemzet nyílt tengerén. Sarkcsillagom azt mutatja, hogy Magyarország valamikor büszkén tekinthet majd rám!” – írta Liszt Ferenc Temesváron barátjához, Augusz Antal báróhoz címzett levelében 1846-ban.
Liszt Ferenc személye, munkássága egyaránt magyar és európai. Mai divatos kifejezéssel: országhatárokat nem ismerő kultúraközvetítő.