Hungarian Association, P.O. Box 771066

Lakewood, OH 44107

+1 216-651-4929

magyar.tarsasag@gmail.com

61. Magyar Kongresszus – Beszámoló

61. Magyar Kongresszus és Bál, Cleveland – beszámoló

A kongresszus témája:

„Új kezdet, magyar leleményesség”

A kongresszus időpontja:

2022. november 25.-26.

A Magyar Társaság 2022 -es Tisztikar és Tervező Bizottság Tagjai:

Dr. Nádas János – M.T. elnök, Árpád Akadémia elnök,

Pintérné dr. Pereszlényi Márta – alelnök,

Dr. Nádasné Gabriella – ügyvezető elnök

Mészárosné Mária – pénztáros

Somogyi Lél – Árpád Akadémia Főtitkára

Simon Benedek Zsuzsanna – az Irodalom és Művészest műsorvezetője,

A Bizottság:

Csibi Lóránd, Dömötörffy Éva, Erőssy Simon Ilona, Fazekas Róbert, Kiss Kati, Ludányi Nádas Panni, Pellerné Falk Ildikó, Rátoni-Nagyné Vali, Varga Sándor

Kőrösi Csoma Sándor Program Ösztöndíjasai:

Biró Gergő Csaba (Cleveland), Erdélyi Áron Izsák (Cleveland), Máté Zsolt (Cleveland), Pásztor Orsolya (Cleveland), Aradvári László (Chicago) Utassy Ádám (Buffalo)

A konferencia első napja: 2012. november 25., péntek

A kongresszust délelőtt 10 órakor a magyar himnusz eléneklése után dr. Nádas János, a Magyar Társaság elnöke nyitotta meg.

A 2022 évi kongresszus szervezői a kongresszus legtöbb előadását a szüleik tiszteletére tartották meg és az ő emléküket idézték fel.

 

Monostory László

Az első előadó nem tudott személyesen jelen lenni, ezért videó előadást láttunk felvételről. Monostory Lászlóról a fia beszélt. A kérdéseket feltette és a felvételt készítette a Magyar Kongresszus egyik motorja és főszervezője Nádas Kuni.

Az előadásban Monostory Lászlót, egykori katonatisztet ismerhettük meg. Ő 1905-ben született, agrármérnök volt, aki állattenyésztői szakirányon végzett Magyarországon, majd lótenyésztésből írta a doktori disszertációját. Ezzel a szaktudásával csatlakozott a Magyar Honvédséghez 1931-ben.

Őt bízta meg Pettkó-Szandler Tibor tábornok azzal, hogy a magyar lóállományt, főleg a tenyész méneseket mentse meg a szovjet hadseregtől. Monostory úr megszervezte, hogy Erdélyből az Alsózsukon található magyar ménest az akkori Németországba menekítsék. Menteben több mint 1200 nagy állatból és 30 ponyvás szekérből álló karavánt menekített a Höllentall völgyénebebe.

Az Egyesült Államok hadserege is felfigyelt a magyar lovakra és a magyar nemesítés eredményeire és West Virginiába küldtek 100 lovat hajón 1946-ban. Azért érdeklődtek a magyar lovak iránt, mert jobb lovaink voltak, mint az USA hadseregének. Monostory László ebben a munkában is segített.

1951-1964 között a Twist Drill Company clevelandi gyárban dolgozott gyári munkásként, és időközben elkezdték kikérni a véleményét és szakértői segítségét amerikai tenyésztők is. 1963-tól Ausztriából behozott Haflinger típusú lovak tenyésztésében, nemesítésében segített, majd a Brielle Trailes State Park részére végzett szakértői munkát.

1990 után, a rendszerváltás után a Bábolnai Állami Ménesgazdaság munkatársai meghívták 1992-ben egy nemzetközi Shagya találkozóra Monostory Lászlót, ahol felavattak egy szobrot Pettkó-Szandtner Tibor emlékére. Monostory László 1909-ben született és 2005-ban hunyt el.

 

A clevelandi magyar szomszédság 2022-ben – Mi maradt a Buckeye Roadon és a Lorain Avenuen

Dr. Tóth Gergely a Cleveland State University és a Florida Atlantic University előadója, és az Észak-Amerikai kontinensen található magyar örökségek kutatója, továbbá a www.magyarnegyed.com honlap szerkesztője, illetve a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének elnöke.

Az előadótól egy fényképekkel gazdagan alátámasztott előadást hallhattunk, amely a forrásokban is bővelkedett. Megtudtuk tőle, hogy akkor lett a téma szerelmese, amikor Utahban tanult egyetemen. Ekkor ismerte meg Papp Zsuzsa kiadványát az ohioi magyarokról, illetve Sári Gál Imre művét, Az amerikai Debreczen-t, továbbá Eszterhás István Eltékozolt magyar ifjak című művét.

Akkor lett a téma szerelmese és lelkes kutatója, azóta több alkalommal járt az Egyesült Államokban és Kanadában is, és minden magyar vonatkozású tárgyi emléket le szokott fotózni, és ezeket kutatja, dokumentálja.

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a kárpátaljai levéltárban őrzött KGB dokumentumok tükrében.

Váradi Natália a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, valamint a GENIUS jótékonysági alapítvány igazgatója.

Előadásában a kárpátaljai történész a Kárpátalján őrzött egykori KGB archívumban és levéltárban elérhető anyagokat mutatta be, amelyeket kutat.

Az előadásából megtudtuk, hogy 1956-ban a forradalomban elfogott magyar embereket, nemcsak katonákat, de civileket, nőket és gyerekeket is vittek a Szovjetunióba kihallgatni. 850 embert deportáltak a Szovjetunióba.

A forradalom vérbe fojtását követően egy 95 tagú magyar bizottság kérte az elrabolt magyar fogjok hazaszállítását. A foglyokat befogadó magyar börtönök orosz nyelvű átvételi jegyzőkönyveket adtak a szovjet hatóságoknak, ezekből tudjuk a visszaadott magyar állampolgárok neveit. Ezeket az átvételi jegyzőkönyvek a kárpátaljai KGB archívumban elérhetőek.

A szovjet katonai delegációval az alakuló magyar kormány Tökölön tárgyalt. Ennek a tárgyalásnak az anyagát is a kárpátaljai egykori KGB archívumban őrzik. Ezekből a levéltári anyagokból tudható, hogy az első szovjet tankok már 1956. október 23-án megjelentek Kárpátalján a Szovjetunió nyugati határán, s indultak Magyarország felé.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a KGB-t arra késztette, hogy a kárpátaljai magyar közösséget még inkább megfigyelje. Így kerültek börtönbe azok a magyar fiatalok, akik 1956 őszén és 1957 március 15.-én magyar röplapokat készítettek és ragasztottak ki, annak ellenére, hogy diákok voltak, és zömében csak verseket írtak a röplapokra.

Mezőkaszonyban is volt egy röplapkészítő magyar csoport. Ők szigorúbb büntetést kaptak, mert a röplapokat egy egyesület nevében írták alá. Nemcsak röplapokat készítő embereket ítéltek börtönbüntetésre. Sárosorosziban Zikor Elek 3 év börtönt kapott, azért, mert egy mozifilm alatt felállt és elmondta, hogy aljas hazugság, amit a budapesti forradalomról állítanak. Gecse Endre református lelkészt Gálocs településen azért ítélték el, mert a településen II. világháborús kézifegyvereket találtak.

A szovjet hatóságok terrorja nemcsak Magyarországon tombolt 1956 után, hanem számtalan embert meghurcoltak Kárpátalján is.

 

Filmvetítés – Students without Boundaries: A Place to call home

Ezt követően az Aykler Béla és Aykler Zsuzsa által indított Rákóczi Alapítvány mozgótáboráról mutattak be egy filmet.

A Rákóczi Alapítvány mozgótáboraiban 25 év alatt 4500 fiatal vett részt. A mozgótáborokban határontúli magyar fiatalok jelentkezhetnek, döntően középiskolások és egyetemisták, a szervezők különböző foglalkozásokat csinálnak velük. A programra a forrást Kanadában és az Egyesült Államokban élő magyar emigráns magyarok adják össze.

A programba eleinte kevesen jelentkeztek, ám idővel a program annyira népszerű lett, hogy mostanra már számos jelentkező pályázik, így a szervezőknek választaniuk kell a jelentkezők közül.

Az Alapítvány már nemcsak mozgótáborokat szervez, hanem már működik a Rákóczi Családi Kör és a Diákok Határok Nélkül program is.

 

Magyarország és a magyarság hozzáállása az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúhoz

Somogyi Ferenc, a híres clevelandi jogásznak, írónak és tanárnak dr. Somogyi Ferencnek az unokája. Ő most a Princeton Egyetem diákja, az egyetemen belül a School of Public and International Affairs-en tanul, tanulmányai mellett részt vesz az egyetemen a Liechtenstein Institute on Self-Determination programjában, ebben a programban az európai országok külpolitikáját kutatják. 2022 nyarán nyári gyakorlatot végzett Bécsben Románia állandó képviseletén, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)-be delegált román képviseletnél dolgozott.

Előadásában a fiatalember a saját megközelítését mutatta be, azzal kapcsolatban, ahogy Magyarország segíti Ukrajnát. 2022. február 24.-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, és óriási menekülthullám indult Ukrajnából Európába, Magyarország segít az ukrajnai menekülteken. Ugyanakkor Magyarország viszonyát Ukrajnához meghatározza a Keleti Nyitás politikája, hogy elkezdett jó viszonyt keresni 2010 után az Orosz Föderációval és a Kínai Népköztársasággal. A kárpátaljai magyar kisebbség melletti kiállás is fontos tényező ebben Magyarország viszonyában Ukrajnával.

 

Ebédszünet

Az ebédszünetben volt lehetőség kötetlenül beszélgetnie és ismerkednie a résztvevőknek, a hagyomány művészeti és könyvkiállítás vásárt is megtartották a szervezők, majd a délutáni előadások következtek.

 

Keresztrejtvény

A délutáni előadások előtt, hogy a hallgatóságot élénkítsék Dr. Pereszlényi-Pintér Márta vezetésével keresztrejtvény játék volt, amely hagyomány a Magyar Kongresszuson.

 

A magyar államadósság alakulása a Kádár korszakban

Németh Iván közgazdász a magyar államadósság alakulásáról tartott előadást. Előadásában kiemelte, hogy Magyarország vezetése több rossz lépést is meghozott már az 1970-es években, de később az 1980-as években, s a rendszerváltást követően is.

Az 1970 éves években hiba volt áttenni az államadósságot USA dollárról svájci frankba, ezen sokan bukott az ország, a helyzeten az 1974-1980 között felhalmozott államadósság tovább rontott. Az előadó utalt Borvendég Zsuzsanna történész kutatásaira, amelyekben a kutató hölgy levéltári forrásokkal alátámasztva igazolja, hogy különféle export-import vállalatokon keresztül egyes elvtársak saját zsebre dolgoztak, úgy, hogy a hiány az államháztartásban keletkezett.

Az sem volt jó ötlet, hogy még 1990 előtt a Magyar Népköztársaság 3 milliárd USA dollárnyi kölcsönt adott Nigériának, Szomáliának és a Szovjetuniónak, ugyanis ebből a pénzből a magyar állam egy pennyt sem látott. Mára az is kiderült, hogy a külkereskedelmi adatokat is meghamisították 1990 előtt, hogy javítsák a pénzügyi mérlegadatokat. 1995 után a magyar államadósság átváltása japán jenre szintén rossz ötletnek bizonyult, ő ezt tekinti második magyar eladósodási hullámnak.

Az előadó kiemelte, hogy nem kell közgazdásznak lenne ahhoz, hogy felismerjük, Magyarországon nem fogyasztott a lakosság többet annál, amit megtermelt, ezért az államadósság felhalmozódását nem a lakossági fogyasztásban kell keresni. Sajnos a felelősök elszámoltatása és felelősségre vonása is elmaradt. Köztudott volt, hogy Fekete János vezetése alatt halmozott fel az ország 20 milliárd USA dollár államadósságot. Ő mégsem börtönbe került, hanem kitüntették.

 

Magyarok a kanadai prérin

Dr. Tóth Gergely tartott a legtöbb előadást a kongresszus alatt. Ebben a vetített képes előadásában a Kanadában található magyar vonatkozású épített emlékeket és utcaneveket mutatta be. Amelyek nemcsak a kanadai nagyvárosokban találhatóak meg, hanem az agrárterületeken, így a kanadai prérin is.

 

Élménybeszámoló arról milyen egy Összmagyar Anyanyelvi Tábor

Idén nyáron a Rákóczi Szövetség által rendezett anyanyelvi táborok egyikén részt vett három clevelandi testvér. Németh Rozi, Áron és Ábel. Ők meséltek arról vetített képes előadásukban, hogy miket csináltak, milyen élményeket szereztek a táborban.

A Rákóczi Szövetség szervez hasonló táborokat, szakmai napokat pedagógusoknak, zarándoklatot a csíksomlyói búcsúba, és több más tevékenységet is végeznek. Ilyen Összmagyar Anyanyelvi Tábor egy évben többször is van, több turnusban fogadják a magyar fiatalokat, szerte a nagyvilágból.

Hogy milyen egy Összmagyar Anyanyelvi Tábor, arról itt lehet meggyőződni.

Táncház

Az előadások után családi táncház, kötetlen beszélgetés, vacsora, majd színházi előadás következett.

 

Színdarab

Az előadást a Csíki Játékszín társulat tagjai mutatták be. Márdirosz Ágnes színművész, Ráduj Gábor zongoraművész és Kraft Noémi Henrietta zongoraművész. Előadásukban egy híres magyar színésznő életéből láthattunk részleteket, és ismert slágerek is felcsendültek.

A konferencia második napja: 2012. november 26., szombat

A kongresszus második napját délelőtt 10 órakor dr. Nádas János, a Magyar Társaság elnöke nyitotta meg.

A 2022 évi kongresszus szervezői a kongresszus legtöbb előadását a szüleik tiszteletére tartották meg és az ő emléküket idézték fel.

 

vitéz dr. Ormay József

Az előadást Nádas Kuni tartotta édesapjáról, aki Érmelléken született. Miután a családtól a románok 1920-ban mindenüket elvették, a család nagy része Debrecenbe költözött új életet kezdeni, a legidősebb fiúk és az édesapja pedig Clevelandbe települtek dolgozni és új életet kezdeni.

Ormay Józsefet 1943-ban avatták hadnaggyá, majd a háború után a Debreceni Egyetemen pedig jogászként szerzett doktorátust. Felajánlottak számára egy moszkvai tanulmányutat, amit nem fogadott el, emiatt Ausztriába kellett szöknie Magyarországról.

Először az USA-ba nem engedték be, mert a II. világháború alatt a magyar légierő kötelékében bombázó pilótaként szolgált, ezért Kanadában telepedett le. Torontó környékén középiskolákban tanított, és diákparlamentet is szervezett. 1985-1986 között a Torontói Magyar Ház elnöke volt. Szabadidejében pedig Kassa 1941-es bombázásának körülményeit kutatta.

 

Szegedi-Szűcs István

Szegedi-Szűcs Istvánról nem a leszármazottai meséltek, hanem egy Clevelandben élő magyar grafikus Kerecsendi-Kiss Katalin. Szegedi-Szűcs István grafikus angol nyelven kiadott könyvét Nádas Kuni fedezte fel egy adományboltban, és a könyvet megmutatta Kerecsendi Kiss Katalinnak, akit mivel rajzoló és animátor nagyon megfogtak a kevés rajzvonással készített kiváló alkotások, és utánanézett, kutatott a szerzőről.

Szegedi-Szűcs Istvánról azt érdemes tudni, hogy az I. világháborúba önként jelentkezett, mert vonzotta a huszár élet, szerette a lovakat, és a szép egyenruhában, a fegyverekkel férfinak érezte magát. Végig szolgálta a háború 4 évét, de a harctér más volt, mint amire számított, és hazatérve a hátországban is nyomort talált. A háborút követően rajzot tanított Csongrád és Tolna megyében. Közben igyekezett alkotni.

  • 1933-ban egy animációs filmet illusztrált, a Légi titánok című alkotást Légi titánok (Aerial Titans), amely most a Britt Film Archívumban található.
  • 1935-ben Márai Sándor Naptárcsere című könyvét illusztrálta.
  • 1935-ban Angliába emigrált és itt hunyt el 1959-ben.
  • Haláláig baráti viszonyt ápolt Ránki Györggyel, Kodály Zoltánnal és Bartók Bélával.

 

A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHBK)

A konferencia első napján megismert Dr. Tóth Gergely nemcsak az észak-amerikai magyar emigráció tárgyi emlékeinek kutatója, hanem néhány éve ő a központi vezetője a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének és lapjuk szerkesztője is.

Az idén 75 éves emigrációs szervezet a nyugatra kényszerült katonák összefogásán és támogatásán túl igyekezett kapcsolatot tartani a Magyarországon maradt egykori bajtásakkal, illetve kiemelt céljuk volt Magyarország felszabadítása.

Tóth úr 1998-ban került egy ösztöndíjjal az Egyesült Államokba, azóta kutatja a magyar emigrációt, 2000-ben előfizetett a magyar emigrációs újságokra, ekkor ismerte meg a Hadak útja és a Hídfő című újságokat is. 2013 óta ő szerkeszti az előbbit. 2020-ban pedig az MHBK központi vezetője átadta neki a szervezet vezetését is.

A szervezet elnevezése Korponai Miklós századostól származik, aki még angol fogságban alapította a szervezetet bajtársaival. A szervezet 1947-ben jött létre Innsbruckban, Ausztriában, a központ Münchenbe került 1949-ben.

A szervezet fejlődésében fontos lépés volt, hogy Zakó András vezérőrnagy, korábbi katonai hírszerző átszökött a franciák által megszállt katonai zónába. A franciák Németország általuk megszállt területén létrehoztak egy magyar katonai századot, ők a franciáknak különféle feladatokat végeztek. És mivel a magyarországi katonai állományt is számontartották, nemcsak a nyugatra szökött bajtársaikat, illetve tagjaik időnként hazaszöktek Magyarországra hírekért és információkért, ezért a francia hírszerzéssel is együttműködtek. Ezért cserében tudtak segíteni a Németországban lévő bajtársaikat élelemhez, szálláshoz juttatni.

A Hadak útja lap nemcsak folyóiratot szerkesztett, ugyanis készítettek két jelentést is Magyarországról az ENSZ-nek, egy úgynevezett „Fekete könyvet”, ami a lágerekbe, kommunista internálótáborokba és a Gulágra hurcolt magyarokról készített jelentés volt, illetve elkészítették a „Fehér könyvet” ez pedig egy állapotjelentés volt a magyarországi viszonyokról, az államberendezkedésről.

Az MHBK nemcsak ezért a munkájáért jelentős, hanem mert a világ minden részére, ahová tagjaik eljutottak, ott igyekeztek szervező és segítő tevékenységet végezni. Torontóban ők alapították a Széchenyi Társaságot. Ez a társaság alapította meg később a Torontói Egyetemen a magyar tanszéket.

 

Elmaradt előadások

Kovács Tamás, Magyarország Chicago-i Főkonzulátusának főkonzulja hivatali teendője miatt nem tudott a kongresszuson részt venni, ezért az ő előadása elmaradt. Főkonzul úr akadályoztatása miatt az Árpád Akadémia ülése is elmaradt, azt egy későbbi időpontban online fogják megtartani, amikor főkonzul úr ráér.

 

Kárpátaljai helyzet, személyes tapasztalatok

Gulden Julianna kommunikációs szakember beszélgetett Váradi Natáliával a kárpátaljai hétköznapokról. Hogyan változott a Kárpátalján élő magyarok helyzete 1991 óta, amikor létrejött a független ukrán állam.

Ez a beszélgetés után volt talán a legaktívabb a közönség, ugyanis ekkor tették fel a legtöbb kérdést. Jól kihasználták a szervezők az elmaradt programelemek miatt létrejövő plusz időt.

A helyzet Kárpátalján nem rózsás, hiszen nemcsak a 2017- ben megszavazott ukrán oktatási törvény és a 2019-ben létrehozott nyelvtörvény nehezíti meg a nemzetiségek, így a magyarok életét, hanem 2022. február 24. óta a háború is.

Nagyon sok magyar család menekült Magyarországra. Kárpátalja pedig, mint Ukrajna legbiztonságosabb megyéje most rendkívül sok embert kell ellásson, hiszen Ukrajna területéről több százezer ember költözött oda, akiket el kell látni, akiket etetni, akikről gondoskodni kell, ez eléggé megterheli az ország legszegényebb megyéjét, de az ott élő emberek, ahogy eddig is, töretlenül dolgoznak.

A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára 2022 nyarán 1200 diák jelentkezett. Ez csak néhány száz fővel marad el a korábban jellemző létszámtól.

Kárpátalján 102 magyar iskola működik, 2021-ben 18.000 diák tanult ezekben az oktatási intézményekben, most a háború alatt 16.300 diák járt ezekbe.

Nehezen tudnak megfelelni a légoltalmi szabályoknak, de minden iskolában kialakították az előírt óvóhelyeket. A COVID óta, és a háború miatt már három éve nem kapnak normális jelenléti oktatást a kárpátaljai diákok, szóval igazán a megszerzett tudásuk minősége, ami kérdéses.

 

Menekültek az új hazában – A ’45-ös emigráció első éveinek története

A szombati ebéd után került sor Dr. Nyáry Gábor előadására. Nyáry úr a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archivum (RETÖRKI) főigazgatója.

A kutató azzal a kérdéssel kezdte az előadását, hogy miért az értelmiségi emberek menekültek el 1944-ben, 1945-ben?

A rövid válasz az, mert tudták, hogy őket fogják üldözni és deportálni a szovjet hatóságok. Ezt a sejtésüket az élet igazolta is, mert a szovjet hadsereg árnyékában a magyar kommunisták kész listával érkeztek, és több ezer név szerepelt a listájukon. Minden embert, aki államszervezési és szervezési képességgel, tapasztalattal rendelkezett, likvidálni akartak.

A magyar honvédség tisztjeit, államigazgatási szakembereket, mindenkit üldöztek, aki az épülő szovjet típusú magyar rendszer konkurenciája lehetett. 1945 májusában a III. Birodalom területén 1 millió magyar állampolgár tartózkodott, a munkaszolgálatosokat és a szolgálatot teljesítő katonákkal együtt.

A Leventék nem számítottak katonának, így az életük virágzásában lévő magyar fiúkra nem vonatkozott a genfi egyezmény, ezért azt csináltak velük, amit akartak az ellenséges hatalmak. Sajnos több visszaélés is történt, tudjuk, hogy a csehek, románok, olaszok, szlovákok is több ártatlan és hazafelé igyekvő fegyvertelen magyar fiatalt megkínoztak, illetve meggyilkoltak.

Az előadás az államszervező képességgel rendelkező nyugatra menekült elitről szólt. Korábban megbecsült tagjai voltak ők a magyar társadalomnak, stabil egzisztenciával és fontos munkát végeztek. A menekült táborokban ugyanakkor nagyon kemények és mostohák voltak a körülmények, annál is inkább, mert sok helyütt a magyar menekülteket a korábbi koncentrációs és munkatáborokba zárták be. A körülményeket a magyar menekültek mégis zokszó nélkül viselték.

1947-ben már csak 15-20 ezer magyar maradt Németországban, amely 1948-ban szakadt véglegesen ketté a valutareformmal. Ausztriában 1947-ben hozzávetőlegesen 10 ezer magyar ember élt menekülttáborokban. A létszámcsökkenés legfőbb oka, hogy sokan hazatértek Magyarországra, illetve elkezdtek szétszóródni az emberek a nagyvilágba.

1950-ig az egykori katonákat nem engedték be az USA-ba, így ők más országokba vándoroltak, de az is jellemző volt, hogy sok magyar menekült, aki 1945 után Dél-Amerikába menekült, később mégis áttelepült az Egyesült Államokba, vagy Kanadába.

Számtalan szervezetet alapítottak a menekültek, mind közül az egyik első jelentős szervezet a Magyar Szabadság Mozgalom volt, amely 1946. május 17-én jött létre, és 1946 végére már 64.000 tagja lett. Ezek a szervezetek segítették az egyházakat és karitatív segélyszállítmányokat szerveztek. Ez akkoriban leginkább azt jelentette, hogy a korábbi katonaviselt erős férfiak a hátukon vitték gyalogosan az adományokat, mert sem gépjárművel, sem igavonó jószággal nem rendelkeztek.

Egy országgyűlést is szerveztek az ausztriai Altöttingben a menekülttáborban, mert az 1939-ben megválasztott magyar parlament képviselői közül 40-60 tag jelen volt. Nyáry Gábor kiemelte, hogy sajnos azt is rögzítették ekkor, hogy addig nem tartanak újabb országgyűlést, amíg minden magyar párt legalább egy delegáltja nem lesz jelent, akik az 1939-es parlamentben jelen voltak. Így a hiányzó nyilas párti képviselők miatt újabb országgyűlést nem tartottak, de az USA szervezett egy emigrációs magyar árnyékkormányt más emberekből.

A másik jelentős szervezet a délelőtti előadásban már bemutatott MHBK volt, amelyet 1945 óta szerveztek, de csak 1948. október 23-án jött létre. Ez a szervezet olyannyira zavarta a kommunista magyar államot és annak belügyi szerveit, hogy még 1963-as dokumentum is van arról, hogy tervezték a vezetőjének megölését, illetve még az 1970-es években is téma volt az MHBK megfigyelése a magyar katonai és polgári hírszerzési szervek által.

Ez az aggodalma és buzgalma az MHBK felszámolására a magyar szerveknek nem volt alaptalan, az előadó megemlítette, hogy az 1956-os forradalom alatt lejegyeztek 1-2 elfogott rádióüzenetet, és ezekből kirajzolódik, hogy voltak beépült MHBK tagok Magyarországon, és ők fegyveresen is harcoltak az ÁVÓ és a szovjet csapatok ellen 1956-ban.

 

A svábok bejövetele Magyarországra a XVIII században

Dr. Páva Zsolt, konzul, a chicagoi Magyar Konzulátus közösségi diplomatája tartott előadást a svábok Magyarországra jöveteléről a XVIII. században.

A Magyar Királyság területére már a XII. században, II. Géza uralkodása idején elkezdtek német ajkú telepesek érkezni, főleg a Felvidékre cipszerek, és Brassó környékére szászok. De már Szent István király udvarában is találunk német ajkú lovagokat. Német ajkú telepesek folyamatosan érkeztek a középkorban Magyarországra, de ő előadásában elsősorban a svábok 18. századi betelepüléséről fog beszélni.

Az előadó a Szatmárnémeti környéki svábokról csak említést tett. 1711-ben a nagymajtényi fegyverletétel után Károlyi Sándor gróf is toborzott a birtokaira svábokat, ekkor kerültek a svábok Szatmár vármegyébe és a környékére.

A legnagyobb számban a Dunán érkeztek a sváb telepesek, és leginkább a Duna mentén találjuk őket egészen a Dunakanyartól le a Száva-Duna találkozásáig.

A Balatontól délre lévő területeken Baranya, Somogy és Tolna megyét az oda települt svábok miatt szokták Schwäbische Türkienek is mondani. A dunai svábok jellemzően Ulm városában indultak el Magyarországon a Dunán. csak családosokat engedtek fel a hajókra. A fejedelmüknek ki kellett fizessék a megváltási illetéket, s csak ezt követően tudtak kivándorolni.

Magyarországon 3 évig adómentességet kaptak, szabadon költözhettek és jóval szabadabb jogaik voltak, mint az őslakos magyaroknak és más nemzetiségeknek. Nem voltak röghöz kötve.

A svábok szorgalmát és ügyességét jól jelzi, hogy a bólyi uradalom értéke – Ahová sváb telepesek érkeztek. – 1700 és 1772 között tizennégyszeresére nőtt. Ez zömmel annak köszönhető, hogy új kultúrnövényeket hoztak magukkal, s ezeket meghonosították, ilyen volt a dohány, káposzta és a burgonya, illetve új termelési módokat, újfajta szerszámokat és új technológiát is hoztak Európa nyugati területéről.

A termeléssel kapcsolatos hozzáállásuk is más volt, mint ami korábban a Kárpát-medencében jellemző volt. Az itt élő magyarok főleg önellátásra termeltek, saját szükségleteikre. Ezzel szemben a svábok elkezdtek piacra is termelni, nemcsak maguknak.

A sváb családokra sajátos öröklési rend volt jellemző. Általában az első szülött fiú örökölte a családi birtokot. Minden más gyermeknek valamilyen szakmát kellett tanulni és művelni. Ez azért történt így, hogy ne aprózódjon a vagyon, viszont a sok tanult sváb, és sok mesterember hozzájárult ahhoz, hogy megnőtt a társadalmi mobilitás a magyar társadalomban.

 

Lenni vagy nem lenni – Magyar kultúra, a nyugati diaszpórában

Vekov Imre Kolozsváron született 1991-ben. Egyetemi diplomáját 2013-ban szerezte meg a Kolozsvári Műszaki Egyetem építőmérnöki karán. Tanulmányait az Erasmus Mundos SUSCOS képzés keretén belül belgiumi, temesvári és portugáliai egyetemeken folytatta, majd Finnországban és Ukrajnában dolgozott egy startupot segítve. Ezt követően, 2017-ben, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett mesteri diplomát a Vállalati szoftvertervezés és fejlesztés képzésen. Az utóbbi négy évben az NTT Data tokiói irodájában dolgozott Japánban, ahol az Artifical Intelligence Center of Excellence keretében mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzetközi üzleti stratégiát koordinált. Jelenleg a Columbia Egyetem Master of Business Administration (MBA) képzésén vesz részt az Amerikai Egyesült Államokban, New Yorkban.

Vekov Imre előadásában nemcsak az NTT Data japán cégnél betöltött rendszerintegrátori munkájáról mesélt, hanem a digitális korszakban egyre jobban terjedő kiterjesztett valóságról, és a kevert valóságról.

Emellett fontosnak tartotta megemlíteni, hogy ő a Romániai Magyar Cserkészszövetségben cserkészvezető. Ők most azon dolgoznak, hogy a 16-17 éves jó vezetői tapasztalatokkal rendelkező, közösségszervezőként is aktív magyar fiatalokat ne veszítse el a magyar cserkészet és a magyar közösség. Mert korábban ez volt a jellemző, hogy érettségi után a továbbtanuló cserkészekkel elvesztették a kapcsolatot.

Ők most olyan időszakos programokat szerveznek, amivel a korábbi összetartó csapattagokat ügyek mentén össze lehet fogni. Szoktak például főzni hajléktalanoknak ételosztó szervezetnél, kalandparkot takarítanak, hogy utána olcsóbban használhassák, illetve karácsonykor betlehemezni is szoktak. Emellett elkezdték a világ legmagasabb hegyeire felvinni a Romániai Magyar Cserkészszövetség zászlaját és ott készítenek egy fotót.

Ahogy erre már utaltam, a 2022 évi kongresszus szervezői a kongresszus néhány előadásában a szüleikre emlékeztek, azokra a tiszteletre méltó közösségszervező magyarokra, akik megalakították az a sok emigrációs magyar szervezetet, akik tovább vitték a történelmi magyar szellemet, amit a kommunizmus a maradék Magyarország területén és az elcsatolt országrészeken is megpróbált eltiporni és kiírtani.

Ezeknek az embereknek köszönhető, hogy létrejött a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, illetve annak elődszervezete és tagszervezetei, ők vitték tovább a lángot a bajtársi közösségekben, az emigráns magyar egyházakban. Ők alapították a hétvégi magyar iskolákat, a folyóiratokat, és integrálódtak, szövetkeztek a korábbi magyar diaszpóra tagjaival, majd segítettek az 1956-os magyar emigránsoknak is csatlakozni a magyar közösségbe.

 

Kerecsendi Kiss Márton

A Heves megyei Kerecsenden született 1917. június 28-án. Tanítói diplomát szerzett, elemi iskolában tanított. Emellett verseket írt, de nemcsak költő volt, hanem író és szerkesztő is. Írásait a Magyar Csillag és a Híd című folyóiratok közölték.

Filmforgatókönyvet írt Harmincadik címmel, a film 1941-ben elkészült Páger Antal, Árpád Margit és Pelsőczy Irén főszereplésével. A filmben Kerecsendi Kiss Márton tanítói élményeit láthatjuk a híres magyar színészek tolmácsolásában.

A Kerecsendi Kiss család előbb Argentínába menekült, majd Kanadában telepedtek le. Végül 1962-ben Clevelandbe költöztek, Kerecsendi Kiss Márton 1990-ben adta át lelkét a Teremtőjének. Az előadásból azt is megtudtam, hogy az előadó nagyapja volt Krúdy Ferenc a Magyar Országgyűlés egykori házelnöke.

 

dr. Nádas Gyula

Sok magyar családhoz hasonlóan ők is kétszer veszítették el mindenüket. Először Trianon miatt 1920-ban. A család Kolozsvárról menekült 1-1 bőrönddel, aztán 1945 után kellett menekülniük Budapestről. Nádas Gyula pénzügyminisztériumi tisztviselő édesanyjával, testvéreivel és újdonsült feleségével 1944. november 28-án menekült el Németországba, majd a menekülttábori lét után az Egyesült Államokba.

Az Egyesült Államokba érkezés után minden magyar családnak hosszú heteket, hónapokat kellett dolgozniuk farmerok birtokain. Nem számított, hogy odahaza ők országgyűlési képviselők, mérnökök, közgazdászok, vagy katonák voltak, ezt elvárta minden menekült családtól az USA. A magyar menekültek ezeket a heteket tisztességgel leszolgálták, és az ő szorgalmuknak és áldozatuknak köszönhetően gyermekeik közül sok egyetemi tanárt, NASA kutatókat, katonákat, tanárokat, cégvezetőket találunk.

 

Pereszlényi család

Pintérné dr. Pereszlényi Márta, aki a John Caroll Egyetem tanára, a Pereszlényi család kálváriájáról mesélt, illetve kiemelte ennek fontosságát, hogy az ő szüleik, az 1945-ös emigránsok, annak ellenére, hogy mindenüket elvesztették és egy fillér nélkül érkeztek az új világba, a szorgalmuk, a kitartásuk által felépítettek, létrehozták újságokat, közösségeket, egyesületeket, amelyek többsége mind a mai napig működik.

 

Falk család

Pellerné Miklósné, született Falk Ildikó a Falk családról és a menekült tábori élményekről mesélt. Édesapja, Falk Viktor, m.kir. Tüzér alezredes, a hadapródiskola parancsnok helyettese volt, a fronton harcolt, a család a hadapródiskola átelepitéseit követe. Sok viszontagság után Ausztriába kerültek ahol Édesapjuk véletlenül rájuk talált. Kimagasló menekült tábor emlék volt,  hogy a barakkok között az ő élelmes édesanyja retket nevelt, és sós retekkel igyekezett kedveskedni a gyermekeinek, a menekülttábori koszt mellett ez volt a friss zöldség. Azóta is szereti a sós retket. Ő a NASA-nál dolgozott matematikusként, majd családalapítás után matematikát tanított egy főiskolán. Férjet egy 1956-os magyar fiúban, Peller Miklósban talált magának.

Ő és a többi emigrációs családba született gyermek a szüleik áldozatának és példamutatásának köszönhetően tudtak sikeres állampolgárai lenni az USA-nak, de a sikerek ellenére mai napig bennük van, hogy ők „dipik”. Hiszen a szüleiket és gyermekként őket is displaces personként kezelték. Ez a megbélyegzés mai napig működik a háttérben, és rátelepszik ennek a generációnak is a lelkére.

Ezért is fontosak ezek a találkozók, amilyen a Clevelandi Magyar Kongresszus, mert ezeket a fájdalmakat, érzéseket ki kell beszélni, meg kell osztani az újabb generációkkal, az emigránsok unokáival, dédunokáival, az 1956-osokkal, és az 1990 után érkezett magyar emigránsokkal is. Hogy ők is tudják, hogy mi ez az energia, mi ez a rejtett erő.

Fontos az is, hogy lássák az a végtelen erőt és akaratot, ami minden magyar emigrációs hullámmal hozzátett valamit ahhoz, hogy a magyar közösségek élhetnek és működhetnek mai napig. Az ősök emlékét ápolni kell, és nem feledni. Küzdeni akarásukból, leleményességükből pedig erőt és példát meríteni.

 

dr. Somogyi Ferenc

Az emigrációs magyar elődökről szóló előadásokat Somogyi Lél előadása zárta édesapjáról, aki Magyarországon az Országos Nép- és Családvédelmi Alapnál dolgozott. Pécsről származó jogász ember volt, majd Pécs országgyűlési képviselője lett. Az ONCSA-nál szegény sorsú családok lakáshoz juttatásában segédkezett, illetve szociálpolitikai műveket írt.

Sajnos első felesége, négy gyermekükkel nem menekült vele, hanem Magyarországon maradt, de hála Istennek az új világban új feleséget rendelt számára a Teremtő, így nemcsak magyar közösségéért élt és dolgozott, hanem új családjáért is. Sok történelmi témájú könyvet írt, illetve tanított a Clevelandi Magyar Iskolában történelmet, emellett egy hatalmas könyvben összegyűjtötték, hogy miért fontos a Szent Korona elve.

A Magyar Kongresszus jó példa arra, ahogy a gyermekek és az unokák tovább viszik az ősök szellemét, és életszeretetét.

 

Díszvacsora és Bál

Az előadások után a rendezvény a clevelandi Magyar Cserkész Regös palotás tánca nyította meg. Ezt követe a hagyományos díszvacsora, és bál, elsőbálos Mogyordy Olivia bemutatásával. A bálon resztvevő Táncház táncosai bemutatták a „francia négyeset” vissza varázsolva a múlt bálok táncát. Külön köszönet illeti Béres Anikót a betanításért és Fördös Katinkát a szervezésért.   Átadták az Árpád Akadémia érmét Dr. Marius E. Márton úrnak, aki Kolozs megyében nevelkedett, majd gimnazista korában érkezett az Egyesült Államokba. a Baldwin Wallace Egyetem Konzervatóriumban végezte tanulmányait, és 17 hangszeren játszani tudó zenész, zeneszerző lett. Nemcsak zeneszerzőként és karmesterként szolgál, hanem lelkészként is.